Furaltadon CAS: 139-91-3
A furaltadont az állatorvosi gyakorlatban olyan állapotok kezelésére alkalmazzák, mint az enteritisz, a colibacillus, a szalmonellózis és más bakteriális fertőzések haszonállatoknál, baromfinál és akvakultúra-fajoknál. Szájon át adják be, vagy takarmánykészítményekbe keverik, hogy széles spektrumú lefedettséget biztosítsanak az érzékeny kórokozókkal szemben. Az állatorvosok a fertőzés típusa, a betegség súlyossága és az érzékenységi vizsgálatok eredményei alapján írhatják fel a furaltadont, ha rendelkezésre állnak. Az adagolási rendeket az állat súlyához, korához és általános egészségi állapotához igazítják a kezelési eredmények optimalizálása érdekében. Az előírt adagok és a kezelés időtartamának betartása kulcsfontosságú a terápiás hatékonyság biztosítása és az antibiotikum-rezisztens törzsek megjelenésének megelőzése érdekében. A kezelés során elengedhetetlen a kezelésre adott válasz, a lehetséges mellékhatások és a terápia módosításának szükségességének monitorozása. Bár általában jól tolerálható, a furaltadon állatoknál jelentkező mellékhatásai lehetnek gyomor-bélrendszeri zavarok, allergiás reakciók vagy ritka toxicitási esetek. Az állatorvosok kulcsszerepet játszanak a furaltadon felelősségteljes használatának felügyeletében, a körültekintő antibiotikum-gazdálkodás előmozdításában, valamint az állatok egészségének és jólétének védelmében. A rendszeres állatorvosi vizsgálatok, a kezelési protokollok betartása és a megfelelő fertőzés-ellenőrzési intézkedések hozzájárulnak a furaltadon bakteriális fertőzéseinek kezelésében elért sikeres eredményekhez. Az állatorvosok, az állatgondozók és az iparági érdekelt felek közötti együttműködés alapvető fontosságú az antibiotikum hatékony és fenntartható állatgyógyászati alkalmazásának biztosításához.
A furaltadont az állatorvosi gyakorlatban olyan állapotok kezelésére alkalmazzák, mint az enteritisz, a colibacillus, a szalmonellózis és más bakteriális fertőzések haszonállatoknál, baromfinál és akvakultúra-fajoknál. Szájon át adják be, vagy takarmánykészítményekbe keverik, hogy széles spektrumú lefedettséget biztosítsanak az érzékeny kórokozókkal szemben. Az állatorvosok a fertőzés típusa, a betegség súlyossága és az érzékenységi vizsgálatok eredményei alapján írhatják fel a furaltadont, ha rendelkezésre állnak. Az adagolási rendeket az állat súlyához, korához és általános egészségi állapotához igazítják a kezelési eredmények optimalizálása érdekében. Az előírt adagok és a kezelés időtartamának betartása kulcsfontosságú a terápiás hatékonyság biztosítása és az antibiotikum-rezisztens törzsek megjelenésének megelőzése érdekében. A kezelés során elengedhetetlen a kezelésre adott válasz, a lehetséges mellékhatások és a terápia módosításának szükségességének monitorozása. Bár általában jól tolerálható, a furaltadon állatoknál jelentkező mellékhatásai lehetnek gyomor-bélrendszeri zavarok, allergiás reakciók vagy ritka toxicitási esetek. Az állatorvosok kulcsszerepet játszanak a furaltadon felelősségteljes használatának felügyeletében, a körültekintő antibiotikum-gazdálkodás előmozdításában, valamint az állatok egészségének és jólétének védelmében. A rendszeres állatorvosi vizsgálatok, a kezelési protokollok betartása és a megfelelő fertőzés-ellenőrzési intézkedések hozzájárulnak a furaltadon bakteriális fertőzéseinek kezelésében elért sikeres eredményekhez. Az állatorvosok, az állatgondozók és az iparági érdekelt felek közötti együttműködés alapvető fontosságú az antibiotikum hatékony és fenntartható állatgyógyászati alkalmazásának biztosításához.
| Összetétel | C13H16N4O6 |
| Vizsgálat | 99% |
| Megjelenés | fehér por |
| CAS-szám | 139-91-3 |
| Csomagolás | Kicsi és nagyméretű |
| Szavatossági idő | 2 év |
| Tárolás | Hűvös és száraz helyen tárolandó |
| Tanúsítvány | ISO. |








